A gluténérzékenység diagnosztizálása ǀ ne várj vele 35 évet

A gluténérzékenység diagnosztizálása pár lépésben megoldható, mégis rengetegen számolnak be arról, hogy akár évtizedek is elteltek a végleges diagnózisig. A gluténérzékenység diagnosztizálása sokáig valóban nehéz volt, mert rengeteg tünete lehet, amik más betegségekre is jellemzőek. Ezért is nevezik a gluténérzékenységet kaméleonbetegségnek.

A Facebook csoportomban egy 21 napos kihívást indítottam, amivel az a célom, hogy olyan valós tapasztalatokat osszanak meg egymással az érintettek, amikkel másoknak is segítséget, támpontot lehet adni. A gluténérzékenység diagnosztizálása, annak gyorsasága ugyanis létkérdés. Ha ugyan is túl hosszú idő telik el a diagnózisig, számtalan társult betegséget szedhet fel az ember, ami egy életre megnehezítheti a mindennapjait.

„Több, mint 35 évbe került az a diagnózis, amit ez alatt az idő alatt próbáltam az orvosokkal megértetni.” – írta G. H.

„Engem folyton pszichológushoz akartak küldeni. Mikor mondtam, hogy nincsenek olyan problémáim, ami miatt pszichológus kellene, a belgyógyász annyit fűzött hozzá: “De jó magának!” Kaptam egy szem Betalokot (szívritmus szabályozó), ha rosszul vagyok, vegyem be! Ugyanis, mint kiderült, ekkor már szívburok gyulladásom volt. – Cs. Á.

Korábban írtam már egy cikket a Gluténérzékenység 55 tünete címmel, amiben a leggyakrabban előforduló problémákat szedtem össze, de természetesen ettől több, és összetettebb is lehet a kórtörténet. Ha felmerült benned a gyanú a tünetek alapján, azonnal fordulj orvoshoz!

FONTOS SZABÁLYOK:
Ne kezdj diétába, amíg nincs diagnosztizálva a gluténérzékenység.
Az ételallergia panelek nem teljesen megbízhatók. Menj szakorvoshoz!

1. Ha bármelyik tünet, vagy tünet együttes alapján felmerül benned a gyanú, menj el a háziorvosodhoz, és kérj beutalót gasztroenteriológiára. Elképzelhető, hogy más jellegű vizsgálatokat is javasolni fog, de a cöli vizsgálatra való beutalót kérheted, és kérd is. Minden elvesztegetett nappal romlik a szervezeted tápanyagellátása, ezért nincs mire várni.
   

   ---

2. A gluténérzékenység diagnosztizálása első lépésben vérvizsgálattal történik. Ha érzékeny vagy a gluténra, testedben egy autoimmun folyamat indul be, aminek hatására antitestek (AGA – gliadin elleni antitestek) mutathatók ki a vérben. A vérvizsgálat során a szöveti transzglutamináz elleni antitestek szintjét is meghatározzák. Azért TILOS diagnózis előtt diétázni, mert a vékonybél bolyhok, amik ilyenkor sérülnek, regenerálódhatnak az étrendi változtatás hatására, emiatt a vérvétel rossz eredményt adna. Ha az eredmény negatív (vérvizsgálat szerint nem cöliákiás), de a panaszok fennállnak, továbbfolytatják a vizsgálatot. De pozitív (vérvizsgálat szerint cöliákiás) vizsgálat után is elvégzik a biopsziát.
   

   ---

3. A szövettani vizsgálat egy úgynevezett vékonybél biopsziát jelent, amit gyomortükrözéssel végeznek. A vizsgálat során a vékonybél bolyhainak állapotát térképezik fel úgynevezett Marsh-kritériumokkal, ami egy 0-4-es skálán értékeli a gluténérzékenység súlyosságát.

Marsh 0: negatív, azaz nem gluténérzékeny
Marsh 1-2: gyulladást jelent
Marsh 3: a bélbolyhok megrövidültek
Marsh 4: a bélbolyhok teljesen elsorvadtak (ez a legsúlyosabb fokozata)

FONTOS!
A tápanyagok felszívódása a bélbolyhokon keresztül zajlik. Folyamatos károsodása tápanyaghiányos állapotokhoz vezethet, amik újabb, és újabb betegségek kiváltó okai lehetnek. Ha a bélbolyhok károsodása észrevétlenül, tünetmentesen zajlik, súlyos következményei lehetnek, mire a gluténérzékenység diagnosztizálása képbe kerülhet. Éppen ezért óriási jelentősége van annak, hogy minden kellemetlen tünetre odafigyelj, legyen az egy állandó, migrénes fejfájás, hasmenés, puffadás, izlületi fájdalmak, stb.

Előfordulhat olyan eset is, amikor mind a vérvizsgálat, mind a szövettan negatív, mégis fennállnak a tünetek. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a szakorvos körültekintően, a tüneteket alaposan vizsgálva értékelje a fennálló helyzetet, mert előfordulhat az úgynevezett NCGS, azaz a nem-cöliákiás gluténérzékenység, amit szintén gluténmentes diétával lehet kezelni. Negatív vérvétellel pedig azért küldik szövettanra az embert, mert a bélbolyhok tünet nélkül is károsodhatnak.